Meglógtunk..

A múlt hétvégén kihasználva az első tavaszi napsugarakat, kicsit elszöktünk a Bakonyból és meg sem álltunk egészen Bajáig. Odaérkezésünk napján végig szakadó eső volt ezért az az érzésem támadt, hogy itt örökké esik, hisz legutóbbi látogatásomkor sem volt másképp. Szerencsére elképzelésem egy az egyben téves volt hiszen utána csodás elő-tavaszi napsütésben szemlélődhettünk. A legcsodásabb ebben a városban a rengeteg folyó, álló, holt és mindenféle víz, amiből ráadásul kifogják a halakat és príma fogásokat készítenek belőlük a helyi éttermekben. Halászlét mindenütt árulnak , túlzó vízióm szerint még az újságosbódéban is kaphatunk a pult alatti kondérokból. Mi a Vizafogó nevű étterem mellett tettük le a voksunkat, ami a Petőfi Szigeten a Sugovica partján várt minket. Másfél hét elteltével is sokat gondolunk az ott elfogyasztott hal fatányérosra és harcsapaprikásra, ami egészen földöntúli élmény volt.

Ha ez nem lett volna elég a földöntúli örömökből vasárnap délelőtt a Gemenci ártéri erdőben jártunk. Idő híján az ottani kisvasúttal utaztunk kicsit beljebb az erdőbe, ahol a madárcsicsergés és a vonat zaja mellett élénk gyerekzsivaj is kísérte utunkat. Az ártéri erdő páratlan szépsége és vadvilága teljesen le vett a lábunkról minket , sajnáltuk is , hogy ilyen kevés időnk volt rá. Ez egy külön hetet érdemlő program.

Képekben a szökésünkről :